Lejáratási kampány indult Ungureanu ellen
A magyarországi Gozsdu-vagyonról való "lemondással" próbálja lejáratni a román kormánypárti média Mihai Razvan Ungureanu volt miniszterelnököt, a jobbközép ellenzék egyik vezéralakját.
Kedden több román sajtótermék vette át a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) szócsöveként ismert Antena 3 hírtelevízió hétfő esti műsorának "leleplezését", miszerint Ungureanu 2005-ben külügyminiszterként az első román-magyar közös kormányülésen olyan egyezményt írt alá magyar kollégájával Bukarestben, amelyben Románia "lemond" a nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítvány magyarországi vagyonáról. A műsor készítői szerint Ungureanu ezzel legalább egymilliárd euró értékű "román örökséget" játszott át a magyaroknak.
Mihai Gadea, a csatorna egyik legnépszerűbb műsorvezetője hétfő esti műsorából több mint negyedórát arra szánt, hogy Mihai Razvan Ungureanu "bűneként" tüntesse fel a 2005-ös magyar-román egyezményt. Az adásban archív felvételekkel illusztrálták, hogy Ungureanu 2006 júniusában a megállapodást ratifikáló kormányrendelet szenátusi vitáján is az egyezmény elfogadása mellett érvelt.
Az Antena 3 hírtelevízió Dan Voiculescu médiamágnásnak, az USL-ben részt vevő Konzervatív Párt alapítójának tulajdona. A csatorna az utóbbi hetekben több olyan témát tett a romániai közbeszéd tárgyává, amelyekkel az ellenzék lehetséges államfőjelöltjeként számon tartott Ungureanut próbálja lejáratni. A hírtelevízió beszélgetős műsorainak állandó vendégei a decemberi parlamenti választásokra készülő román kormánypártok politikusai.
Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) a XIX. század második felében sikeres ügyvéd volt Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó magyarországi és erdélyi ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte több budapesti ingatlant is magába foglaló hagyatékát. Az alapítvány vagyonát 1952-ben a magyar állam kisajátította. A két ország 1953-ban egyezményt írt alá, amelynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemű vagyoni követelésről egymással szemben, de a kilencvenes évek második felében létrehozott nagyszebeni Emanuil Gojdu ortodox alapítvány jogutódként lépett fel, és ezen a címen szerette volna visszakapni a vagyont.
A Gozsdu-vagyon sorsa sokáig vita tárgyát képezte a két ország között. Ezt a vitát látszott rendezni a 2005 októberében Somogyi Ferenc magyar és Mihai Razvan Ungueranu román külügyminiszter által aláírt, egy új Gozsdu Közalapítvány létrehozását célzó megállapodás. Ennek értelmében a felek évente 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttattak volna az alapítványnak, amely ösztöndíjakkal, csereprogramokkal, a Gozsdu Manó Emlékmúzeum és Stratégiai Partnerségi Intézet létrehozásával szolgálta volna a magyar-román közeledést.
A parlamenti vita során a megállapodást az akkori szociáldemokrata ellenzék úgy értelmezte, hogy az új közalapítvány megfosztaná az ortodox egyház által működtetett nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítványt a nagy értékű vagyon visszaszerzésének lehetőségétől. A nacionalista hangulatkeltés hatására a kormánypártok is kihátráltak a megállapodás mögül és 2008-ban a román szenátus érvénytelenítette azt a 2005-ös kormányrendeletet, amellyel Románia is ratifikálta a Gozsdu-ügyen aláírt magyar-román megállapodást.
